Mai cikkemet egy nemrégiben a Humans of New York oldalán közzétett fénykép ihlette, pontosabban az idézet, amely a rajta szereplő Andrew-tól származik (Nézd meg a fényképet itt.). Valahogy így hangzik magyarul:

"Újraindindítom az életem teljesen, ismét. Eljött az Andrew 5.0 ideje."
("I'm rebooting my life entirely, again. It's time for Andrew 5.0.").

Függetlenül attól, hogy Andrew élete hol tart most, vagy hogyan fog kinézni az 5.0-ás verzió, ez a rövid és frappáns kijelentés valójában egy fontos igazságot fogalmaz meg: az életünkben állandó a változás. Akármennyire megszeretjük az életünk egy-egy részletét, akármennyire hozzászokunk bizonyos tevékenységekhez vagy személyekhez, az időnkénti változás nem csak elkerülhetetlen, de szükséges is. 

Kép innen.

Andrew elmondása alapján nagyon egyszerűnek tűnik változtatni az életünkön, igaz? A valóság közelebb van ahhoz, hogy a változások, életesemények mindenki számára stresszesek. A Holmes & Rahe Stressz Skála 43 gyakori életeseményt állít sorrendbe az alapján, hogy mekkora változást jelent az adott esemény az életben (Life Change Units). Azt állapították meg, hogy minél több és minél jelentősebb változás van jelen egyszerre egy ember életében, azaz minél nagyobb stresszt él át, annál nagyobb a valószínűsége, hogy megbetegszik. A listán egyszerre szerepelnek az életet pozitív (pl. kimagasló egyéni teljesítmény, házasságkötés) és negatív irányba befolyásoló események (pl. partner halála, amely első helyen áll a stresszt kiváltó események között). A listán szereplő események közül sok önmagában semleges (pl. változás a munkahelyi felelősségekben) és egyformán nagy stresszt jelent függetlenül attól, hogy a személyt pozitívan vagy negatívan érinti e. Mindez azért érdekes, mert a legkönnyebb azt mondani, hogy a változás jó és szép, de akkor kerek a kép, ha kiegészítjük azzal, hogy a változást nem mindig mi kezdeményezzük és ha pozitív is, leggyakrabban stresszt jelent. 

Kép innen.

Nagyban különbözünk abban is, hogy hogyan viszonyulunk a változásokhoz. Vannak akik például kifejezetten szeretnek költözni, mások, ha tehetnék, egy helyen élnék le az életüket. Bármelyik tábort erősíted is, amit mindenképp érdemes végiggondolni, az az, hogy mikor érett meg egy helyzet a változásra. Nagyon leegyszerűsítve ez akkor következik be, amikor az a helyzet, amiben most vagy, már káros a számodra vagy nem szolgálja a fejlődésedet. Gyakran úgy vagyunk mi is, mint a béka, aki alatt forralni kezdték a vizet: csak lassan tűnik fel nekünk, hogy valamit muszáj tenni, a változást pedig halogatjuk. Lehet hogy először csak halványan sejlik fel, hogy valami nem stimmel, később esetleg már a környezetünk is szóvá teszi. A döntés szélsőséges halogatásakor figyelhető meg a kiégés jelensége, amikor már talán nem is bízunk abban, hogy jobbra fordulhatnak a dolgok, illetve, hogy képesek vagyunk egy jobb helyzetet teremteni saját magunknak. (A kiégés 12 fázisáról tartott előadást Dr. Lisznyai Sándor a Lisznyai Pszicho-Műhely egyik eseményén, az erről készült beszámolót ITT olvashatod.)

Kép innen.

A változás nem csak ijesztő és stresszes, de gyakran még akkor is nehezen szánjuk rá magunkat, ha tudjuk, hogy szükséges. Mégis hogyan változtassunk akkor? Bár Andrew viccesen egy elektronikai eszközhöz hasonlította magát, ahol elég frissíteni az operációs rendszert, egy emberi életet átváltoztatni ennél lényegesen bonyolultabb. Nincs gomb, vagy használati útmutató, hogy hogyan kellene, mert mindannyian teljesen egyediek vagyunk. Ha úgy érzed, hogy a te életedben is szükséges lenne eszközölni néhány változtatást, akkor a legfontosabb azt végiggondolni, hogy az életed mely területével vagy elégedetlen? Mi az amit most egy csapásra megváltoztatnál, ha tehetnéd? Tegyük fel, hogy mondjuk az életmódod az, amivel elégedetlen vagy. Ezen belül már fel tudsz állítani egy célt, amit el szeretnél érni. Ha pedig van célod, akkor érdemes azt apró lépcsőkre bontani. Olyan aprókra, amiket reálisan teljesíteni is lehet. Enélkül könnyen érhet kudarc, ami elveheti a kedvedet a további fejlődéstől. Ha viszont valami apró fejlődést elértél, akkor nézd vissza és jutalmazd magad annak a tudatával, hogy képes voltál elindulni és változtatni. 

Kép innen.

Ha olyan helyzetben találod magad, hogy tudod, hogy változtatnod kellene, esetleg azt is tudod, hogy miben, de mégsem megy, akkor ne félj segítséget kérni! Ugyanez igaz akkor is, ha a változás külső hatásra következik be az életedben, te pedig úgy érzed, hogy nem tudsz úgy alkalmazkodni, ahogy szeretnél. Mindig igaz, hogy szólni ér, segítséget kérni ér!

A saját életedben van valami, amin most változtatni szeretnél? Hogyan tudnál hozzákezdeni? 

Kapcsolódó írásunk:

A 'Humans of New York' projekt pszichológiája - Asbóth Kinga

____________________________

Szabó Fanni pszichológus és mediátor az Ötvenperc pszichológiai tanácsadással foglalkozó csapatának tagja. 

E-mail cím: szabo.fanni@otvenperc.hu
Facebook oldalunk 

Életünk folyamatos változásban van, az emberi lét sajátja pedig, hogy nem csak a múlt vagy a jelen, de a jövő is befolyásol bennünket. Olyan dolgokról gondolkozunk, amik még nem történtek meg, azaz: terveket szövünk és célokat állítunk fel. Vannak, akik már kisiskolásként is listát írtak a tennivalóikról és a terveikről, mások számára viszont nehezebb lehet a jövővel kapcsolatos konkrét vágyak megfogalmazása. Ezzel nincs is semmi gond, mint mindenben, ebben is különbözőek vagyunk. De vajon lehet-e rossz célt kitűzni? Honnan tudhatom, hogy a helyes cél felé haladok-e? Hogyan egyeztessem össze a saját céljaimat a pároméval? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keressük ma a választ. 

Kép innen.

A cél és a hozzá vezető út

"Mi leszel ha nagy leszel?"

"Mit akarsz elérni az életben?"

"Milyen célokat tűztél ki a karrieredben?"

Ismerősek ezek a kérdések? Már egész kicsi korunktól kezdve kérdezgetnek bennünket, hogy hová akarunk elérni, a kérdéseknek pedig nem szakad vége. Legyen szó magánéletről, vagy karrierről, mindenkit mindig az érdekel, hogy mi a következő állomásod. Emiatt gyakran egy-egy céllal kapcsolatban az az illúziónk támadhat, hogy az elérése, beteljesítése boldoggá tesz majd bennünket. Félreértés ne essék, a céljaink elérése általában tényleg hatalmas örömmel társul! Indulunk az első futóversenyünkön, önálló otthonba költözünk, felvesznek bennünket egy szuper munkahelyre... Ezek mind olyan dolgok, amik nagy boldogságot jelentenek, de nem örökre. Ez pedig természetes és rendjén van. Amikor kitűzünk egy célt, vagy annak eléréséről ábrándozunk, fontos, hogy néha emlékezzünk arra is, hogy nem a cél elérése a boldogságunk kizárólagos forrása. Mi több, a célhoz vezető utat is sokkal kellemesebbé teszi, ha azzal a tudattal "haladunk végig rajta", hogy nem csak a végcél, de az ahhoz vezető apró lépések teljesítése is szolgálhatnak a boldogságunk okául. Ez a szemléletmód azért is hasznos lehet, mert az életben a legritkábban fordul elő az a helyzet, hogy mindent elvégeztünk, minden kitűzött célt elértünk és mindennel elégedettek vagyunk. Ha nem is értünk el mindent, vagy nem vagyunk mindennel tökéletesen elégedettek, engedjünk teret annak a megünneplésére, amiben sikeresek voltunk, vagy hagyjuk, hogy mosolyt csaljon az arcunkra egy apróság is. 

Kép innen.

"Ne add fel a céljaid!" - Vagy de?

A "soha ne add fel" egy kiváló mantra.... csak nem minden helyzetben. A céljainkat feladni vagy azokon változtatni viszont sokak számára a gyengeség jelének tűnhet. Pedig vannak olyan szituációk, amikor kifejezetten hasznos átgondolni, hogy miért is küzdesz. 

Előfordulhat, hogy nem volt kellően reális a cél, amit megfogalmaztál, vagy nem gondoltad át pontosan, hogy mivel fog járni a megvalósítása, de ha azon kapod magad, hogy a célodért való küzdés magát a boldogtalanságot jelenti számodra, akkor itt az ideje, hogy változtass valamin. A céljainkért leggyakrabban áldozatokat hozunk, de ez nem jelenti azt, hogy egy-egy cél érdekében olyan mértékű lemondásokat kell hoznunk, ami már kifejezetten rossz hatással van az életünkre (pl. anyagilag teljesen felemészt minket, tönkreteszi a magánéletünket vagy nem egyezik az értékeinkkel). Ilyenkor, ahelyett, hogy még jobban belemerülünk ebbe az állapotba és "csakazértis" megvalósítjuk a kitűzött cél, hasznosabb, ha új célt fogalmazunk meg, vagy módosítunk a terveinken. Ezt pedig nem gyengeségnek, hanem átgondolt tervezésnek hívják. 

Kép innen.

Enyém, tied vagy miénk? Kinek a céljai?

Gyakran előfordul, hogy a kitűzött céljaival valaki igazából egy másik ember szándékát teljesíti és lehet, hogy ez még fel sem tűnik neki. Meg akar felelni a másiknak, úgy érzi, hogy ezt várják el tőle, "ez a helyes". Vagy éppen észrevétlenül feladja a saját terveit azért, hogy valaki mást tegyen boldoggá. A helyzet pedig tovább bonyolódhat egy párkapcsolaton belül. Persze, egy párkapcsolatban kiemelten fontos, hogy tudjunk egymáshoz igazodni, azonban jó ha ez harmóniában tud lenni az egyéni célok és tervek megvalósításával is. 

Párkapcsolatban több fajta "gubanc" is akadhat a jövő tervezésével kapcsolatban. Előfordulhat például, hogy nincsenek jól tisztázva az egyéni és a közös célok közötti határok. Ha a pároddal közösen azt veszitek észre, hogy sok nézeteltérésetek van egy adott tervvel kapcsolatban, akkor érdemes alaposan végiggondolni, hogy kinek a célja ez? Ha olyan célról van szó, ami valójában egyikőtöknek igazán fontos csak, de mégis mindenáron ketten próbáljátok megvalósítani, sokat segíthet, ha tisztázásra kerül: valójában ez egyikőtök célja és nem kell, hogy mindenáron közösen tegyetek érte. 

Ha pedig egy közösen kitűzött, mindkettőtöket érintő célról vagy tervről van szó, akkor is érdemes néhány dolgot szem előtt tartani:

- Ne erőltessetek egymásra semmit. Nem biztos, hogy ami az egyiknek egyértelmű és kényelmes megoldás, a másiknak is az.

- Hagyjatok helyet és időt a beszélgetésre. Míg egyéni terveinket gyakran csendes magányunkban, szó nélkül szövögetjük, a közös céljainknál erre kevés lehetőség van. Kell, hogy találjatok módot az eszmecserére.

- Ne vegye át önkényesen egy valaki a vezetést! Lehet, hogy közösen vágtok bele valamibe, de egyikőtöknek több ötlete támad, közlékenyebb vagy motiváltabb, emiatt a saját szájíze szerint valósít meg mindent, míg a másik elveszti a lelkesedését. Ha azt érzitek, hogy nem fektettek egyenlő mértékű energiát a közös célokba, akkor ne menjetek tovább szó nélkül, derítsétek ki, hogy hogy lehetne mindkettőtök számára kényelmesebb!

Kép innen.

Neked mi most a legfontosabb célod? Hogyan ünnepled meg a megvalósítása közben megélt apró sikereket?

____________________________

Szabó Fanni pszichológus és mediátor az Ötvenperc pszichológiai tanácsadással foglalkozó csapatának tagja. 

E-mail cím: szabo.fanni@otvenperc.hu
Facebook oldalunk

"Állást keresni, állásinterjúkra járni soha nem kellemes."

Legalábbis ezt a legkönnyebb gondolni. Holott az álláskeresésben is lehet fejlődni, sikeresebbnek lenni, és mint szinte mindenből, ebből is lehet profitálni. Mégis inkább félelem, szorongás övezi a témát és ebben a rövid bejegyzésben most ezt a képet szeretném kicsit árnyalni. 

Mielőtt belevágunk, ki kell emelnem, hogy nem áll szándékomban úgy lefesteni a munkaerő-piaci helyzetet, mint ahol minden a legnagyobb rendben van és álmaink jól fizető, kellemes munkája pedig egy kattintásnyira van tőlünk, mert ez egyáltalán nem igaz. Inkább arra szeretném fektetni a hangsúlyt, hogy igenis sok múlik a saját hozzáállásunkon. 

Elmúltak azok az idők (sokunk számára pedig nem is igazán léteztek), amikor valaki sok évet töltött egy-egy munkahelyen, alig módosított a pályáján, ha pedig mégis, akkor azt nem kényszerből tette. (Az Y-generáció munkával kapcsolatos nehézségeiről itt olvashatod Asbóth Kinga cikkét). Ma egy rugalmasabb, pörgősebb piac résztvevői vagyunk, ahol nem csak a lehetőségek változnak folyamatosan, de az elvárások is. Ehhez kell igazodnunk, de hogyan?

Kép innen.

Keresel most állást? Nem? Akkor kezdj hozzá!

Lehet, hogy most épp az álláskeresés az utolsó a fontossági sorrendedben. Állást keresni, vagy épp állásinterjúra járni, azonban nem csak akkor lehet hasznos, ha el szeretnél helyezkedni, vagy váltani szeretnél. Sokat profitálhatsz abból, hogy figyeled az állásajánlatokat, frissen tartod az önéletrajzodat vagy részt veszel egy-egy kiválasztási folyamatban.

Tudni fogod, hogy mik az aktuális lehetőségek, képben leszel az elvárásokkal, ami segíthet abban is, ha nem váltani, csak mondjuk továbbtanulni, képződni szeretnél.

Felbukkanhat előtted álmaid állásajánlata, de az is lehet, hogy kiderül, kapsz egy jobb ajánlatot, mint a jelenlegi fizetésed: ekkor elfogadhatod az új állást, vagy ha szeretnél a jelenlegi munkahelyeden maradni, beszélhetsz a főnököddel arról, hogy tud-e magasabb fizetést ajánlani.

Ha pedig jelenleg nem dolgozol és mondjuk csak fél év múlva lenne aktuális az elhelyezkedésed, akkor is érdemes tudnod, hogy hol-milyen pozíciók érhetők el számodra, mi az amihez tovább kellene képezned magad, szükséges-e felfrissítened a nyelvtudásod, stb.

Végül, de nem utolsó sorban állásinterjúkra járni ijesztő lehet, de hozzá lehet szokni, gyakorlottabbá lehet válni benne. Ha lehetőséged nyílik elmenni egy állásinterjúra, ne utasítsd vissza azért, mert esetleg nem vagy biztos abban, hogy pont ilyen munkára gondoltál-e, vagy meg fogsz-e felelni. Minden állásinterjú alkalmával egyúttal tapasztalatot is gyűjtesz, a következőn pedig magabiztosabb leszel, kevésbé fogsz majd izgulni. (Ha van lehetőséged, akkor az állásinterjú alkalmával gyakorolj olyan dolgokat is, ami nehezebben megy neked: pl. érdeklődj a fejlődési, továbblépési lehetőségek felől).

Kép innen.

Mérd fel a lehetőségeket és állíts fel reális célokat!

A végzettségünket igazoló papír nem egyenes út a szakmánknak leginkább megfelelő, személyiségünkhöz legjobban illeszkedő pozíció megtalálásához. Figyelembe kell venni egy csomó mindent, amire valószínű, hogy az iskolapadban kevéssé készítettek fel. Neked kell összeszedned azokat a szempontokat, ami alapján egy adott helyre beadod a jelentkezésedet vagy nem. Élethelyzetedtől is rengeteg függhet: mennyire fontos számodra, hogy jól megközelíthető helyen legyen a munkahely vagy épp rugalmas beosztásban lehessen dolgozni. Lehet, hogy egyáltalán nem bánod azt sem, ha az ország, vagy a világ másik végébe kell költöznöd, egy csomó mindennel kapcsolatban viszont konkrét elképzeléseid vannak.

Érdemes listát írnod és fontossági sorrendet felállítanod: így tisztábban fogod látni, hogy mely tényezők a legfontosabbak számodra és mik azok, amiben jobban tudsz igazodni. Ezzel elkerülheted, hogy pánikszerűen beadd az önéletrajzod olyan helyekre, ahol ugyan megfelelsz minden elvárásnak, viszont garantáltan szörnyen éreznéd magad. 

Kép innen.

Tedd félre a félelmeidet!

Az álláskeresés folyamatában megannyi dolog ijesztő lehet: félünk az elutasítástól, félünk, hogy olyan helyre vesznek fel minket, ahol nem fogjuk magunkat jól érezni és szorongva gondolunk arra, hogy megint "el kell magunkat adnunk". Szorongásunk különösen magas szintre emelkedhet, ha már sokadszorra járunk sikertelenül.

Ezek a félelmek azonban egy olyan potenciálisan jobb helyzettől távolítanak el bennünket, amiért cserébe bizony akadályokat kell legyőznünk és némi kockázatot is kell tudnunk vállalni. Munkával töltött éveink életünk jelentős hányadát fedik le. De nem mindegy, hogy ezek az évek keserűséggel vagy elégedettségben telnek. Sok minden múlik rajtunk, az első lépés pedig mindig az, hogy felismerjük: ha azt akarjuk, hogy valami változzon, tenni kell érte. Ha úgy érezzük, hogy szükségünk van rá, bátran kérjük szakember segítségét is. Legyen szó egy saját vállalkozás megvalósításáról, karriermódosításról vagy a következő munkahely megtalálásáról, a félelmeink csak hátráltatni tudnak, a sikerhez közelebb vinni nem.

Tipp: frissítsd fel az önéletrajzod egy elegáns vagy kreatív dizájn segítségével! Válassz olyat, ami illik hozzád és az általad megpályázott pozícióhoz is! Az alábbi linken regisztráció után ingyenesen szabhatod személyre és töltheted le az önéletrajzodat.

kattints ide: canva.com

Kép innen.

Számodra mi jelenti a legnagyobb nehézséget az álláskeresés során? Van valami, amiben fejlődnöd kellene?

____________________________

Szabó Fanni pszichológus és mediátor az Ötvenperc pszichológiai tanácsadással foglalkozó csapatának tagja.
E-mail cím: szabo.fanni@otvenperc.hu
Facebook oldalunk

Forrás:

Why people should always be looking for a new job
https://www.psychologytoday.com/blog/fighting-fear/201210/why-people-should-always-be-looking-new-job

Overcoming fear of looking for a new job
https://www.psychologytoday.com/blog/how-do-life/201503/overcoming-fear-looking-job