Mai cikkemet egy nemrégiben a Humans of New York oldalán közzétett fénykép ihlette, pontosabban az idézet, amely a rajta szereplő Andrew-tól származik (Nézd meg a fényképet itt.). Valahogy így hangzik magyarul:
"Újraindindítom az életem teljesen, ismét. Eljött az Andrew 5.0 ideje."
("I'm rebooting my life entirely, again. It's time for Andrew 5.0.").
Függetlenül attól, hogy Andrew élete hol tart most, vagy hogyan fog kinézni az 5.0-ás verzió, ez a rövid és frappáns kijelentés valójában egy fontos igazságot fogalmaz meg: az életünkben állandó a változás. Akármennyire megszeretjük az életünk egy-egy részletét, akármennyire hozzászokunk bizonyos tevékenységekhez vagy személyekhez, az időnkénti változás nem csak elkerülhetetlen, de szükséges is.
Andrew elmondása alapján nagyon egyszerűnek tűnik változtatni az életünkön, igaz? A valóság közelebb van ahhoz, hogy a változások, életesemények mindenki számára stresszesek. A Holmes & Rahe Stressz Skála 43 gyakori életeseményt állít sorrendbe az alapján, hogy mekkora változást jelent az adott esemény az életben (Life Change Units). Azt állapították meg, hogy minél több és minél jelentősebb változás van jelen egyszerre egy ember életében, azaz minél nagyobb stresszt él át, annál nagyobb a valószínűsége, hogy megbetegszik. A listán egyszerre szerepelnek az életet pozitív (pl. kimagasló egyéni teljesítmény, házasságkötés) és negatív irányba befolyásoló események (pl. partner halála, amely első helyen áll a stresszt kiváltó események között). A listán szereplő események közül sok önmagában semleges (pl. változás a munkahelyi felelősségekben) és egyformán nagy stresszt jelent függetlenül attól, hogy a személyt pozitívan vagy negatívan érinti e. Mindez azért érdekes, mert a legkönnyebb azt mondani, hogy a változás jó és szép, de akkor kerek a kép, ha kiegészítjük azzal, hogy a változást nem mindig mi kezdeményezzük és ha pozitív is, leggyakrabban stresszt jelent.
Nagyban különbözünk abban is, hogy hogyan viszonyulunk a változásokhoz. Vannak akik például kifejezetten szeretnek költözni, mások, ha tehetnék, egy helyen élnék le az életüket. Bármelyik tábort erősíted is, amit mindenképp érdemes végiggondolni, az az, hogy mikor érett meg egy helyzet a változásra. Nagyon leegyszerűsítve ez akkor következik be, amikor az a helyzet, amiben most vagy, már káros a számodra vagy nem szolgálja a fejlődésedet. Gyakran úgy vagyunk mi is, mint a béka, aki alatt forralni kezdték a vizet: csak lassan tűnik fel nekünk, hogy valamit muszáj tenni, a változást pedig halogatjuk. Lehet hogy először csak halványan sejlik fel, hogy valami nem stimmel, később esetleg már a környezetünk is szóvá teszi. A döntés szélsőséges halogatásakor figyelhető meg a kiégés jelensége, amikor már talán nem is bízunk abban, hogy jobbra fordulhatnak a dolgok, illetve, hogy képesek vagyunk egy jobb helyzetet teremteni saját magunknak. (A kiégés 12 fázisáról tartott előadást Dr. Lisznyai Sándor a Lisznyai Pszicho-Műhely egyik eseményén, az erről készült beszámolót ITT olvashatod.)
A változás nem csak ijesztő és stresszes, de gyakran még akkor is nehezen szánjuk rá magunkat, ha tudjuk, hogy szükséges. Mégis hogyan változtassunk akkor? Bár Andrew viccesen egy elektronikai eszközhöz hasonlította magát, ahol elég frissíteni az operációs rendszert, egy emberi életet átváltoztatni ennél lényegesen bonyolultabb. Nincs gomb, vagy használati útmutató, hogy hogyan kellene, mert mindannyian teljesen egyediek vagyunk. Ha úgy érzed, hogy a te életedben is szükséges lenne eszközölni néhány változtatást, akkor a legfontosabb azt végiggondolni, hogy az életed mely területével vagy elégedetlen? Mi az amit most egy csapásra megváltoztatnál, ha tehetnéd? Tegyük fel, hogy mondjuk az életmódod az, amivel elégedetlen vagy. Ezen belül már fel tudsz állítani egy célt, amit el szeretnél érni. Ha pedig van célod, akkor érdemes azt apró lépcsőkre bontani. Olyan aprókra, amiket reálisan teljesíteni is lehet. Enélkül könnyen érhet kudarc, ami elveheti a kedvedet a további fejlődéstől. Ha viszont valami apró fejlődést elértél, akkor nézd vissza és jutalmazd magad annak a tudatával, hogy képes voltál elindulni és változtatni.
Ha olyan helyzetben találod magad, hogy tudod, hogy változtatnod kellene, esetleg azt is tudod, hogy miben, de mégsem megy, akkor ne félj segítséget kérni! Ugyanez igaz akkor is, ha a változás külső hatásra következik be az életedben, te pedig úgy érzed, hogy nem tudsz úgy alkalmazkodni, ahogy szeretnél. Mindig igaz, hogy szólni ér, segítséget kérni ér!
A saját életedben van valami, amin most változtatni szeretnél? Hogyan tudnál hozzákezdeni?
Kapcsolódó írásunk:
A 'Humans of New York' projekt pszichológiája - Asbóth Kinga
____________________________
Szabó Fanni pszichológus és mediátor az Ötvenperc pszichológiai tanácsadással foglalkozó csapatának tagja.
E-mail cím: szabo.fanni@otvenperc.hu
Facebook oldalunk
Kép : 
