Életünk folyamatos változásban van, az emberi lét sajátja pedig, hogy nem csak a múlt vagy a jelen, de a jövő is befolyásol bennünket. Olyan dolgokról gondolkozunk, amik még nem történtek meg, azaz: terveket szövünk és célokat állítunk fel. Vannak, akik már kisiskolásként is listát írtak a tennivalóikról és a terveikről, mások számára viszont nehezebb lehet a jövővel kapcsolatos konkrét vágyak megfogalmazása. Ezzel nincs is semmi gond, mint mindenben, ebben is különbözőek vagyunk. De vajon lehet-e rossz célt kitűzni? Honnan tudhatom, hogy a helyes cél felé haladok-e? Hogyan egyeztessem össze a saját céljaimat a pároméval? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keressük ma a választ.
A cél és a hozzá vezető út
"Mi leszel ha nagy leszel?"
"Mit akarsz elérni az életben?"
"Milyen célokat tűztél ki a karrieredben?"
Ismerősek ezek a kérdések? Már egész kicsi korunktól kezdve kérdezgetnek bennünket, hogy hová akarunk elérni, a kérdéseknek pedig nem szakad vége. Legyen szó magánéletről, vagy karrierről, mindenkit mindig az érdekel, hogy mi a következő állomásod. Emiatt gyakran egy-egy céllal kapcsolatban az az illúziónk támadhat, hogy az elérése, beteljesítése boldoggá tesz majd bennünket. Félreértés ne essék, a céljaink elérése általában tényleg hatalmas örömmel társul! Indulunk az első futóversenyünkön, önálló otthonba költözünk, felvesznek bennünket egy szuper munkahelyre... Ezek mind olyan dolgok, amik nagy boldogságot jelentenek, de nem örökre. Ez pedig természetes és rendjén van. Amikor kitűzünk egy célt, vagy annak eléréséről ábrándozunk, fontos, hogy néha emlékezzünk arra is, hogy nem a cél elérése a boldogságunk kizárólagos forrása. Mi több, a célhoz vezető utat is sokkal kellemesebbé teszi, ha azzal a tudattal "haladunk végig rajta", hogy nem csak a végcél, de az ahhoz vezető apró lépések teljesítése is szolgálhatnak a boldogságunk okául. Ez a szemléletmód azért is hasznos lehet, mert az életben a legritkábban fordul elő az a helyzet, hogy mindent elvégeztünk, minden kitűzött célt elértünk és mindennel elégedettek vagyunk. Ha nem is értünk el mindent, vagy nem vagyunk mindennel tökéletesen elégedettek, engedjünk teret annak a megünneplésére, amiben sikeresek voltunk, vagy hagyjuk, hogy mosolyt csaljon az arcunkra egy apróság is.
"Ne add fel a céljaid!" - Vagy de?
A "soha ne add fel" egy kiváló mantra.... csak nem minden helyzetben. A céljainkat feladni vagy azokon változtatni viszont sokak számára a gyengeség jelének tűnhet. Pedig vannak olyan szituációk, amikor kifejezetten hasznos átgondolni, hogy miért is küzdesz.
Előfordulhat, hogy nem volt kellően reális a cél, amit megfogalmaztál, vagy nem gondoltad át pontosan, hogy mivel fog járni a megvalósítása, de ha azon kapod magad, hogy a célodért való küzdés magát a boldogtalanságot jelenti számodra, akkor itt az ideje, hogy változtass valamin. A céljainkért leggyakrabban áldozatokat hozunk, de ez nem jelenti azt, hogy egy-egy cél érdekében olyan mértékű lemondásokat kell hoznunk, ami már kifejezetten rossz hatással van az életünkre (pl. anyagilag teljesen felemészt minket, tönkreteszi a magánéletünket vagy nem egyezik az értékeinkkel). Ilyenkor, ahelyett, hogy még jobban belemerülünk ebbe az állapotba és "csakazértis" megvalósítjuk a kitűzött cél, hasznosabb, ha új célt fogalmazunk meg, vagy módosítunk a terveinken. Ezt pedig nem gyengeségnek, hanem átgondolt tervezésnek hívják.
Enyém, tied vagy miénk? Kinek a céljai?
Gyakran előfordul, hogy a kitűzött céljaival valaki igazából egy másik ember szándékát teljesíti és lehet, hogy ez még fel sem tűnik neki. Meg akar felelni a másiknak, úgy érzi, hogy ezt várják el tőle, "ez a helyes". Vagy éppen észrevétlenül feladja a saját terveit azért, hogy valaki mást tegyen boldoggá. A helyzet pedig tovább bonyolódhat egy párkapcsolaton belül. Persze, egy párkapcsolatban kiemelten fontos, hogy tudjunk egymáshoz igazodni, azonban jó ha ez harmóniában tud lenni az egyéni célok és tervek megvalósításával is.
Párkapcsolatban több fajta "gubanc" is akadhat a jövő tervezésével kapcsolatban. Előfordulhat például, hogy nincsenek jól tisztázva az egyéni és a közös célok közötti határok. Ha a pároddal közösen azt veszitek észre, hogy sok nézeteltérésetek van egy adott tervvel kapcsolatban, akkor érdemes alaposan végiggondolni, hogy kinek a célja ez? Ha olyan célról van szó, ami valójában egyikőtöknek igazán fontos csak, de mégis mindenáron ketten próbáljátok megvalósítani, sokat segíthet, ha tisztázásra kerül: valójában ez egyikőtök célja és nem kell, hogy mindenáron közösen tegyetek érte.
Ha pedig egy közösen kitűzött, mindkettőtöket érintő célról vagy tervről van szó, akkor is érdemes néhány dolgot szem előtt tartani:
- Ne erőltessetek egymásra semmit. Nem biztos, hogy ami az egyiknek egyértelmű és kényelmes megoldás, a másiknak is az.
- Hagyjatok helyet és időt a beszélgetésre. Míg egyéni terveinket gyakran csendes magányunkban, szó nélkül szövögetjük, a közös céljainknál erre kevés lehetőség van. Kell, hogy találjatok módot az eszmecserére.
- Ne vegye át önkényesen egy valaki a vezetést! Lehet, hogy közösen vágtok bele valamibe, de egyikőtöknek több ötlete támad, közlékenyebb vagy motiváltabb, emiatt a saját szájíze szerint valósít meg mindent, míg a másik elveszti a lelkesedését. Ha azt érzitek, hogy nem fektettek egyenlő mértékű energiát a közös célokba, akkor ne menjetek tovább szó nélkül, derítsétek ki, hogy hogy lehetne mindkettőtök számára kényelmesebb!
Neked mi most a legfontosabb célod? Hogyan ünnepled meg a megvalósítása közben megélt apró sikereket?
____________________________
Szabó Fanni pszichológus és mediátor az Ötvenperc pszichológiai tanácsadással foglalkozó csapatának tagja.
E-mail cím: szabo.fanni@otvenperc.hu
Facebook oldalunk
Kép : 
