A nemrég megrendezésre került Orosz Filmhéten volt szerencsém megnézni ezt a különleges filmet, amit ráadásul pszichológiai szempontból is érdekesnek tartok.

A film története néhány szóban

Az orosz Maria a második világháború idején Szevasztopoli otthonából Üzbegisztánba menekül két gyermekével, miközben úgy tudja, hogy férje ,a tengerész hadnagy Ivan elesett a fronton. Mikor Maria segítséget kér, beteg fia meggyógyításához, az üzbég Amir a házába fogadja két felesége és gyermekei mellé. Amir és Maria hamarosan intim viszonyba keverednek, amely nem csak tovább fokozza Amir feleségeinek a féltékenységét, de gyümölcsözőnek is bizonyul: Maria egy kisfiút szül akinek (Amir javaslatára) az Ivan nevet adja. Maria és gyermekei lassan otthonra találnak az új hazában, új életet kezdenek üzbég családjukban. Egy felhőtlen délutánon azonban megjelenik Ivan és azonnal hazaköltözteti családját a kis Ivannal együtt. Ekkor kezdődik a film második része arról, hogy hogyan találja meg Maria és Ivan az utat újra egymáshoz.

Mit üzen nekünk a többnejűségről ez a háború utáni oroszországban játszódó történet?

Több pszichológiai szempont is felmerül, ami alapján részletesen lehet elemezni a filmet, ezek közül én egy olyan szálat emelnék ki, ami talán kevésbé kézenfekvő a filmet nézve.  

Engem a film nézése közben nagyon megfogott az, hogy milyen természetesen volt ábrázolva a többnejűség, az ottani családmodell illetve maga a poligám házasság. Pont olyan természetesen, ahogy a benne élők megélik azt. Elgondolkodtam, hogy hogyan is határozzuk meg a családot, a házasságot vagy a férfi-női kapcsolatokat a saját kultúránkban és hogy mennyire nem magától értetődőek ezek a meghatározások a Föld egy másik pontján.

A poligámia jelenleg a Föld országainak nagyjából 25%-ában legális abban formában, hogy egy férjnek több felesége van. A fordított helyzet, vagyis, hogy egy nőnek több férje van, ennél is sokkal ritkábban fordul elő legálisan. Amerikában például az összes államban illegális a többnejűség, azonban ez korántsem jelenti azt, hogy nem lennének olyanok, akik ebben a családmodellben élnek. A Mormon fundamentalisták (Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza, ismertebb nevén a Mormon Egyház fundamentalist tagjai) például nyíltan gyakorolják a poligámiát, több tízezer főt számláló közösségeik központja elsősorban Texas és Utah államokban található. Bár számukra ez az életforma természetes, mégis egy-egy ilyen poligám házasság felbomlása már csak a létszámból adódóan is lényegesen több kiskorú gyereket érint, az anyák pedig a házasság jogi alapjának hiányában sokkal nehezebb helyzetbe kerülnek, mint azok az nők, akik egy monogám házasságból lépnek ki. Talán ez a tényező is közrejátszik abban, hogy a poligámia betiltását elsősorban emberi jogi szervezetek sürgették, illetve a nemzetközi emberi jogi szervezetek a többnejűséget alapvető emberi jogokba ütközőnek tartják.

Ami persze illegális, az nem azt jelenti, hogy nem létezik, sok esetben inkább azt, hogy a belőle származó problémák vagy nehézségek kezelésére nem vagyunk felkészülve , illetve nem is ismerjük eléggé szakmai szempontból..

A poligámia megszűnését sem várhatjuk attól, hogy a legtöbb országban illegális. Azok számára ugyanis, akik ebben az életformában élnek, gyakran nincs is ennél természetesebb. A film azt is csodálatosan bemutatta, hogy azokban a váratlan helyzetekben, amiket elénk sodor az élet, hogyan tanulunk meg alkalmazkodni olyan dolgokhoz is, amik korábban elképzelhetetlenek lettek volna számunkra. Maria minden előzetes tudás és a nyelvismeret hiányában is megtalálja a helyét asszonytársai között és bár házukat csak rövid ideig osztják meg egymással, a sorsuk örökre összefonódik és a kis Ivan életével akárhogy is, de ők mindannyian egy nagy, színes család lesznek.

Mindenképpen ajánlom megnézésre a filmet, nem csak a fent kifejtett téma miatt, hanem ugyanilyen érdekes például Ivan és Maria kapcsolatának alakulás vagy Ivan apaszerepének a fejlődése is.

Képek forrása: ivansonofamir.com